A részvénypiaci rali kifullad, az amerikai gazdaság enyhe recesszióba süllyed és a Federal Reserve nem emeli tovább a kamatokat - jósolta nemrég Jeremy Siegel, a Wharton egyetem professzora.
A várakozások szerint ma a Fed átmenetileg leállítja a több mint egy éve tartó, negyven év óta a legszigorúbb kamatemelési ciklusát. A hangsúly az átmeneti szón van, a piaci várakozások szerint a Fed ugyanis júliusban tovább emelhet. Minden az addig beérkező inflációs és munkaerőpiaci adatokon múlik, de az eddigi közlések nem könnyítették meg a jegybankárok dolgát. Ma előrejelzések is érkeznek, ezek segíthetnek bepillantást nyerni a központi bank terveibe.
A kínai jegybank (PBOC) kedden csökkentette az irányadó rövid kamatlábat, ugyanis aggasztják őket az ország kiábrándító gazdasági adatai. A koronaválságból történő újranyitás nem hozott nagy fellendülést.
Japán gazdasága éves szinten 2,7%-kal nőtt az év első negyedévében, nagyobb mértékben, mint az előzetes becslésben közölt 1,6% - derült ki a kormányzati adatokból csütörtökön.
A magyarországi makroadatok a közelmúltban bekövetkezett gazdasági visszaesést mutatnak, míg várhatóan 2023 második felében is csak lassú növekedés várható. Az OECD-előrejelzése szerint a reál-GDP 2023-ban stagnál, majd 2024-ben 2,5%-kal emelkedik. A fogyasztást és a beruházásokat várhatóan negatívan befolyásolja a magas infláció, a magas kamatlábak és az alacsony bizalom. Az infláció várhatóan jelentősen csökken 2023 közepe után, ami erősebb növekedést eredményez. A recesszió és a lassú fellendülés azonban a munkanélküliség enyhe növekedését fogja okozni. Miközben arra számítanak, hogy jóval magasabb lesz a költségvetési hiány, mint a kormány várakozása.
A szigorodó finanszírozási kondíciók, köztük az emelkedő hitelköltségek miatt az idén várhatóan jelentősen lassul a világgazdaság növekedési üteme, és ennek elsődleges oka a fejlett ipari gazdaságok növekedési lendületének megtorpanása - áll a Moody's Investors Service előrejelzésében. A világgazdasági szinten megtermelt hazai össztermék (GDP) 80 százalékát előállító húsz legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság csoportjában (G20) az idén átlagosan 2,1 százalékos, jövőre 2,2 százalékos növekedés várható a tavaly mért 2,7 százalékos csoportszintű bővülés után.
Recep Tayyip Erdogan török elnök új kabinetjének bemutatásakor Mehmet Simsek volt gazdasági vezetőt nevezte ki új pénzügyminiszterré. A döntést kitörő lelkesedéssel értékelték az elemzők, többekben feléledt az abbéli remény, hogy a monetáris politika új, hagyományosabb pályára áll át, ezzel a "szakadék széléről" mentve meg a gazdaságot.
A részvénypiacok közelmúltbeli erősödésének egyik fő hajtóereje a befektetők azon várakozása, hogy az amerikai jegybank szüneteltetni fogja a kamatemeléseket - vallja Jeremy Siegel, a Wharton professzora. Siegel véleményt mondott a mesterséges intelligenciához kapcsolódó részvényekről is, melyek szerinte nyáron is folytathatják az emelkedést, hiszen nem lufiról van szó a szegmensben.
Az Európai Központi Bank a jelenlegi körülmények között a megfelelő monetáris politikát alkalmazza, bár talán lehetne fokozatosabb is Ignazio Visco, a Bank of Italy elnöke szerint.
Patrick Harker, a Philadelphiai Federal Reserve elnöke csütörtökön azt mondta, hogy bár a magas infláció "kiábrándítóan lassú" ütemben csökken, az amerikai jegybanknak talán nem kell sokat emelnie a kamatokat, hogy siettesse a folyamatot. Véleménye szerint a júniusi ülésen szinten kell tartani a kamatokat, majd megvizsgálni, a magas kamatok hogyan hatnak az inflációra.
A koronavírus-járvány első sokkját követő két év kiugró ütemű kilábalása után az idén meredeken lassulni kezdett a világkereskedelem növekedési üteme - áll a Fitch Ratings csütörtökön Londonban ismertetett globális szektorelemzésében.
A vasárnapi törökországi elnökválasztás második fordulójának az eredményei alapján Recep Tayyip Erdoğan fogja további öt évig meghatározni országának a sorsát. Az elnök ismételten felhatalmazást kapott a szavazóktól, de rögtön komoly kihívással kell szembenéznie: az ország gazdaságának helyretételével.
A májusi francia infláció sokkal jobb lett a vártnál, és a tegnapi spanyol adatközléssel együtt erősíti a várakozást, hogy az eurózóna inflációja is a vártnál alacsonyabb lehet.
Egyetlen európai országban sem olyan magas az infláció, mint Magyarországon, aminek számos oka van. Ilyen az is, hogy amíg számos ország a háború után vezetett be árleszorító intézkedéseket, addig nálunk a rezsitámogatás már 2013-tól élt. És éppen akkor kellett részlegesen elengedni - miután fenntarthatatlanná vált -, amikor mások ilyen eszközöket vezettek be. Az árstopok (élelmiszer, üzemanyag) illúziója pedig végül nem hozta el az infláció csökkenését. (1. rész)
Az amerikai fogyasztói kiadások a vártnál nagyobb mértékben nőttek áprilisban, ami tovább erősíti, hogy az Egyesült Államok GDP-je a második negyedévben is növekedhet. De azt is mutatja, hogy az infláció is felgyorsult, ami miatt a Federal Reserve egy ideig magasabb kamatlábakat tarthat.
A kötelező tartalékrendszert érintő technikai módosításokról döntött az MNB, miután folyamatosan konzultált erről a Magyar Bankszövetséggel - közölte honlapján a jegybank.
A magyar gazdaság és a költségvetés eddigi idei teljesítményét és a kitűzött célokat együttesen nézve egyre nagyobb feszültség kezd kirajzolódni. A növekedési cél eléréséhez költségvetési áldozat kellene, de a költségvetési célért pedig talán a növekedést kellene beáldozni. Azonban nem csak belső, de külső tényezőket is figyelembe kell venni és ha így teszünk, akkor csak egy józan út marad: a költségvetési fegyelem.
Az elmúlt fél évben a forint egyik legfontosabb támasza a 18 százalékos irányadó kamat volt, ez tette lehetővé, hogy a tavaly októberi 430 feletti szintről 370-ig száguldjon a magyar deviza. Kedden azonban a jegybank elkezdte a kamat csökkentését, ami azt jelenti, hogy mostantól kisebb lesz a forint kamatelőnye. Persze azért így is bőven marad még belőle, nem kell nagyon aggódni.
Az elmúlt hónapok inflációs adatai nagyjából megfeleltek a Wall Street által becsült értékeknek, így a piaci várakozások szerint a Federal Reserve legutóbbi 25 bázispontos kamatemelése volt az utolsó ebben a ciklusban. A monetáris szigor végének megerősítése a következő, június 13-14-i jegybanki kamatdöntő gyűlésen (FOMC) várható. Egyelőre azonban még nemcsak az a kérdés, hogy tényleg leáll-e a Fed, hanem az is, hogy a lehetséges kamatcsökkentési várakozások következtében új bikapiac vagy további esés várható a részvénypiacon?
A jegybank kedden döntött arról, hogy a korábbi 18 százalékról 100 bázisponttal csökkenti az irányadó kamatot, a gyakorlatban azonban ez csak a szerda reggeli tender meghirdetésével valósult meg.
Sorra érkeznek a jobbnál jobb befektetési ötletek, itt egy újabb.
Nagyon sürgeti őket az idő.
Szemben az európai jó hangulattal.
Részvény-visszavásárlás formájában, csak az idei évben.
A BUX és a Magyar Telekom is zárócsúcson fejezte be a napot.
Felmérték az utasok zöld repülési igényeit is.
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
Befutott a decemberi adat.
